Grafika és festészet tanszakos növendékeink Tetra Pak printeket készítettek. A Tetra Pak nyomtatás (vagy tetra-metszet) egy környezetbarát, költséghatékony mélynyomtatási technika, amely a használt italos kartondobozokat alakítja át nyomólemezzé. A megtisztított dobozok karton és alumínium rétegét karcolják, festékezik, majd prés segítségével papírra viszik át a mintát. Ez a módszer kiválóan alkalmas hidegtű technikához.
Művészetoktatás
A sokszorosító grafika, a képzőművészet egyik legidőigényesebb ága. Számos technika áll rendelkezésére a művészpalántáknak, hogy gondolataikat kifejezhessék: papírmetszet, linómetszet, hidegtű, rézkarc, stb. Közös bennük, hogy a végeredmény esztétikumának tekintetében nagyon sok apró - látszólag elhanyagolható - tényező játszik szerepet. A végső, megszáradt, vagy nyirkos, de szignózásra kész nyomatok sokat elárulnak a készítés folyamatáról, és bizony a készítés közben elkövetett hibákról is. Ezek az esetek nagy részében a tanulási folyamat konstruktív velejárói. A képzőművészet ezen területe több száz éve kötődik az anyagszerűséghez, és bár a grafikában is - mint minden más területen - jelen van a digitális technika és az MI, a szépségét még mindig részben az adja, hogy fizikai festékkel, papírral, kézműves szemléletben megmunkált dúcokkal dolgozunk, és nincs "Visszavonás" gomb. Tehát a végső képi minőséget, csak a folyamat legvégén érzékeljük. Esetenként a belátott és korrigált hibák, valamint azok javítási folyamata tanítóerővel bír.
Az alább bemutatott nyomatok jellegzetes nyomtatási hibákat mutatnak, amelyeket a növendékek az alkotó folyamat során megoldottak (korábbi bejegyzésekben láthattuk a korrigált, szép eredményeket). Nem az egyes grafikai példányok kritikai szándékú bemutatásai, hanem az alkotás folyamatszerűségének egy-egy kitérői, állomásai. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a következetes, kitartó munkára időt kell szánni, esetenként vissza kell térni egy korábbi állapothoz, és arra, hogy néha a véletlen is "beleszól" a végeredménybe.
A kitartó munkához ezúton is gratulálunk!
A "friss dúc" effektus
Jellegzetes felhős nyomatok születnek, amikor a dúc első festékezésére kerül sor. Ilyenkor - akár papír, akár linó dúcról van szó - a hordozó anyagának pórusai még nem telítődnek festékkel, illetve a festék egy része (papírdúcnál) gyorsan beszívódik a papírba. A présen való áttekerés után felhős, festékezés nélkülinek tűnő foltok jelentkeznek a példányon:
A sekély barázda effektus
Hidegtű technikánál jelentkező probléma. A nem vegyi eljárással, hanem fizikai úton kialakított festéktartó barázda nem elég mély ahhoz, hogy a mélynyomófesték dúcról való visszatörlés után a barázdában maradjon. Javítható a vonal mélyítésével, újrarajzolásával. "Elfáradt" (présen sokszor áttekert) dúc esetén hígítós papírra történő nyomással:

Koszos dúc
Akkor fordul elő, ha valamilyen - az alkotói szándék szerint - nem odaillő anyag kerül nyomtatás előtt a dúcra. Ez lehet akár egy korábbi festékezés maradék festékanyaga is. A következő példány dombornyomás szándékú volt, de a prés a rosszul kimosott festéket átvitte a papírra:

Túl sok festék a nyomaton
A felesleges festék dúcról történő visszatörlésekor jelentkező nyomtatási hiba. Néha az az eredménye, hogy a grafika rajzolatát elfedi a festék, néha pedig a dúc széleinél "kibuggyan":

A széria túlbecslése
A kevéssé tartós alapanyagú dúcoknál fordul elő (pl.: papír). Az alábbi dúc tervezett példányszáma 10 db lett volna. A présben fellépő nyomóerő ezt sajnos megakadályozta, csupán két nyomat készülhetett belőle, ebből az elsőn jelentkezett a "friss dúc" effektus. A második már egészen szép telítettséget mutatott. A harmadik préselésnél a papírdúc elszakadt és megcsúszott a préselőhenger nyomása alatt, így kényszerűségből "született" egy ún. verifikációs nyomat, amit a tervezett széria utolsó utáni nyomataként szükséges elkészíteni, a képgrafikai szabályzó szerint bizonyítékul, hogy a dúcról nem lehet hamisítványt készíteni:

A grafika és festészet tanszakos növendékek ezúttal használt, már kidobásra ítélt CD-ket és DVD-ket használtak fel a hidegtű dúcaik előállításához. Egyben újabb mérföldkő is volt ezen a héten a két alkotói délután, hiszen a homrogdi telephelyünk növendékei is küldtek dúcokat, melyeket Tóth Péter tanár úr préselt le.
A sokszorosított grafikai kísérletezéseink újabb állomásához érkeztünk a grafikus növendékeinkkel. Ezen a foglalkozáson, a korábbi napokban elkészített első mélynyomású dúcaikat nyomtathatták ki a gyerekek. A technika mind időigényességében, mind a festékátadó felület megmunkálásának módjában eltér a magasnyomású (pl.: linó) dúcokétól. Már maga az elnevezés is játékos: hidegtű. A technika neve nem utal hóra, fagyra. A hidegtű vagy pusztatű elnevezés azt jelenti, hogy a nyomtatásra szánt festékhordozó rétegre nem vegyi úton (savval történő maratás) kerül festéktartó barázda, hanem egy karctű puszta mechanikai behatásától. Innen a technika másik neve: pusztatű.
A gyerekek egy átlátszó műanyag lemezt használtak a dúc alapanyagául, amire átkarcolták a korábban papírra (tükörfordítottan) előrajzolt formákat. A karcolás során olyan mélységű barázda képződik a dúcon, amelyben a felvitt festék megmarad a visszatörlés után. Ezután a grafikai présben, nagy nyomáson, az előre nedvesített papírra kerül a barázdákból a festék. Ami ezúttal már nem vízbázisú, hanem oldószeres, művészi rézkarc festék. Erre azért van szükség, mert a festékezés időtartama akár 15 perc is lehet. Ennyi idő alatt a vízbázisú festék megszáradna a dúcon.
A technika rokona a rézkarcnak. Sőt. Gyakorlatilag egy rézkarc technika, amelynek az alapanyaga lett egy kicsit modernebb. A rézlemezt is használják hidegtű nyomatok létrehozásához, bár megmunkálása jóval nehezebb, és nem összekeverendő a rézmetszettel. A műanyag lemezre történő hidegtű technika előnye a könnyű megmunkálás, hátránya viszont az, hogy a dúc nem olyan tartós. A rézkarcoknál szokásos 100-150 nyomat egy dúcról itt jelentősen lecsökken, hiszen a dúc élettartama nagyjából 50 nyomatot tesz lehetővé.
Az elsősorban nyomdatechnikai, könyvkötészeti folyamatból ismert eljárást már régóta alkalmazza a sokszorosító grafika is. Eredetileg keményfedeles könyvek címlapját vagy gerincét díszítettek a felületbe festékezés nélkül nyomott betűkkel, formákkal (főleg ornamenssel). De ugyanez a működési elve az ún. szárazbélyegzőknek is, amelyet főleg ügyvédek használnak.
Ezen a foglalkozáson a már meglévő LEGO- és linódúcokat használtuk fel arra, hogy vaknyomatokat (dombornyomatokat) készítsünk. Magasnyomású grafikai eljárásoknál, a szokványos munkamenetben a festékezett dúcra szárazon helyezzük a papírt, és a prés nyomása sem éri el a mélynyomás (hidegtű, rézkarc) során alkalmazott erőt. A vaknyomat esetében viszont elsődleges cél, hogy a dúc "domborzati viszonyait" a lehető legrészletesebben átvegye a papír. Ennek érdekében a nyomtatás előtt vízbe mártjuk a - gépi merítésű, 300 grammos - papírt. Az áztatott papír felületéről a felesleges vizet el kell távolítani, amíg a papír selyemfényűvé nem válik, így lesz kész a nyomtatásra.
A végeredmény olyan dombornyomat, amelyen a formák rajzolatát súrolófényben láthatjuk leginkább.
A grafika és festészet tanszakos növendékeink egy rendhagyó sokszorosító grafikai eljárással ismerkedtek meg. Az ismert építőjáték elemeiből készítettek magasnyomásra alkalmas dúcot, amiről azt követően - a papírmetszetekhez és linómetszetekhez hasonlóan - nyomatok születtek.
2025. november 27-én, újra alkotónapon vettek részt a grafika és festészet tanszakos növendékeink.Ezúttal az irotai erdei iskolánk Talentum házában került sor egy - Színdinamikai tanulmányok című - festészeti műhelyfoglalkozásra. A kollaboratív (csoportmunkán) alapuló feladatot 3-4 fős csoportokban oldották meg. Egy előre meghatározott tulajdonságmátrix alapján, a véletlennek (jelen esetben egy-egy dobókockának) köszönhetően kellett kompozíciós, színdinamikai, stiláris átírásra épülő képet elkészíteni. A tantárgyi kapcsolatot keresve a komplex feladatban, az irodalom kapott nagyobb hangsúlyt, hiszen egy-egy verset (vagy részletét) is integrálniuk kellett a kompozícióba. A kellő inspirációról pedig a csodálatos irotai természeti környezet, valamint a helyenként 100 évné is idősebb, paraszti kultúrát és gazdálkodási szokásokat őrző régi, háromosztatú házak gondoskodtak, amelyek őrzik a Cserehát egykori faluképét, arculatát.
2025. május 21-én, a grafika és festészet tanszakos növendékek - Térelemzések címmel - kerámia műhelynapon vett részt az irotai Kézművesházban. Ezen a napon többféle technikát kipróbálhattak, amelyek közül volt már ismerős is. A délelőtt folyamán egy választott téma köré szerveződött a munka (Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő), amely során kollaboratív módon oldották meg a mintázási feladatot a növendékek.
Ebéd után a népi kerámia korongozás néhány alapfogását próbálhatták ki lábbal hajtható és elektromos hajtású korongon. Legvégül egyszerű majolika alapot készítettek elő - fazekas agyagból - zsengéléshez (első égetéshez) a gyerekek.
A grafika és festészet tanszakos növendékekkel, volt szerencsénk megtekinteni a debreceni MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) kiállítóterében a Botanika - Tanulni a természettől? című tárlatát, 2025. március 5-én. A tárlatvezetésen túl, a művészetpedagógiai mikro-foglalkozások fokozták az immerzív (amikor aktív részese a néző a műalkotás befogadásának, pl.: az installáció terébe helyezkedve vagy különféle cselekvések, aktivitások által) élményt. A téma a növények világa, emberre gyakorolt hatása, melyet számos video-installáció, különleges tárgyhalmazok, helyspecifikus installációk, 3D nyomtatott objektumok, valamint hagyományos képzőművészeti eljárásokkal készült alkotás tett gazdagabbá. A tárlat, egyben jó edukációs lehetőség olyan (elfeledett?) ismeretek átadásának is, mint a fokgazdálkodás, házi textilfestés, használati tárgyak faragása.







